Az utóbbi évtizedekben az ember szabadon mászkálhat Európában, illetve az európai üzletláncok is szabadon betelepedtek Magyarországra, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenhol nagyjából ugyanaz a kínálat. Legalábbis Az Aldi meg a Lidl Németországtól Angliáig kb. ugyanazt a választékot nyújtja, mint otthon (persze jóval olcsóbban, de ez más kérdés). Norvégiába érkezve ez az első szívfájdalom: nincs Lidl. Aldi sincs. Helyi üzletláncok vannak, illetve Spar van, már ahol van. Nálunk éppen nincsen. A múltkor Sandnesben találtam egyet, és jártam is benne, de őszintén megmondom, nem nagyon figyeltem a választékot. Jegeskávét akartam venni, így azt bizonyosra mondhatom, hogy sparos jegeskávéjuk nincsen.

Azt mondják, Norvégia drága ország, és valóban, nemrégiben olvastam egy cikket, mely szerint a hatodik legdrágább a világon. Ez ne keserítsen el, mert szerintem ez azt jelenti, hogy itt lehet a legjobban keresni. Helyi viszonylatban egyébként nincs drágaság, az itteni bérekhez számolva tisztességesen meg lehet élni.

Ami viszont pokoli számomra, hogy nincsenek zöldségek. Mármint vannak, de... Azt tudni kell, hogy Norvégia bizony nagyon északon van. Ráadásul a talajviszonyok sem kedveznek mindenféle növénynek. Bab, meg ilyesmi, aminek meleg kell, kiesett. Zöldbabot még nem is láttam. A friss zöldborsót kis, tízdekás zacskókban árulják (héjával együtt). Cukkini, kaliforniai paprika és időnként padlizsán is akad, rendszerint spanyol importból. A gyökérzöldségek (fehérrépa, alias petrezselyemgyökér, és pasztinák) akkorák, mintha valami játékkonyhából származnának, és mind egyenként vannak fóliába csomagolva. Nem csoda, hiszen Dániából érkeznek. Jól fel kell öltözni az útra, gondolom.

A lecsót is elfelejtheted, nagy bánatomra. A t.v. paprika (tudtad, hogy a tv ebben a kontextusban tölteni valót jelent?, zölséges is voltam előző életemben, de arról majd máskor mesélek) meg a lecsópaprika nem bírnának ki ekkora utazásokat. Kaliforniait lehet kapni, de egyrészt az nem jó lecsónak, másrészt meg 50 korona körül mozog kilója, lecsót meg pont azért eszünk, mert nem drága.

Meglepődnél rajta, de a paradicsom helyben megterem. Egyszer régen, amikor még vidéken laktam és biokertészkedtem, legalábbis próbálkoztam, akkor olvastam egy szakkönyvben, hogy a paradicsomnak igazából nem is a meleg kell, csak a napsütés. Egy fok körüli hőmérsékletben is megterem egy üvegházban, ha süti a napocska. Hát itt aztán van napsütés. Nyáron ugyebár az istennek se megy le a nap. A leghosszabb napokon itt, ezen a délkörön (Stavanger) fehér éjszakák vannak. Ami azt jelenti, hogy hivatalosan néhány órára lemegy a nap, de valójában a horizontot derengés veszi körül.

Ezen kívül sajátjuk a sárgarépa, ami rövid és vékony a nálunk kapható holland importhoz képest, a magyar répáról nem is beszélve. Illetve kedvencem, a karfiol is. Igaz, ezek is apró picik, mintha játék zöldségek lennének, viszont az ízük nagyon finom.

Ebben a környezetben bajunkra gyógyírt az Ázsia bolt jelenthet. Ott sincs tv paprika, ez marad az otthoni nyaralásokra. Viszont lehet kapni szárazbabot, meg mindenféle érdekes, déli ételt. Van például tapióka gyöngy is, amihez egyszer volt egy receptem, de akkor nem tudtam beszerezni, most meg ki tudja már, hol van a recept?

Mivel a húst nem nagyon szeretem, a zöldségek meg olyan szegényes választékban vannak, keresem folyton az alternatívákat. Főzni - illetve elsősorban vásárolni - valami finomat, ami mondjuk valamennyire a tápanyag igényét is kielégíti az embernek. Így esett, hogy végül sikerült egészen nemzetközi kaját főznöm.

Hozzávalók: lengyel szárazbab a török boltból, norvég zeller és sárgarépa, spanyol fokhagyma, dán petrezselyemgyökér, valamint füstölt ízű kocka Magyarországról. Tisztára, mint egy Rejtő regényben :)