A Sverd i fjell, azaz Kardok a sziklában, a Stavanger régió, sőt talán Norvégia egyik leghíresebb látványossága. Olyannyira, hogy például a Duolingo-n a norvég nyelv kurzusnak is ez szerepel az ikonján. A szoborcsoportot bizonyára ismered, három hatalmas kard meredezik az ég felé a tengerparton. Amikor megérkeztem, rögtön meg akartam látogatni, de csak sokadjára sikerült. Valahogy nem volt egymással szerencsénk. Most már jobban ismerem a helyi tömegközlekedést, ezért akár többféleképpen is el tudok oda jutni, na meg haza is persze.

Amikor először sikerült a monumentumot meglátogatni, nagyon felhős, rossz idő volt. Totál ki voltam akadva, hogy még egy rendes fotót sem tudok csinálni róla, minden szürke és színtelen. Aztán szakadó esőben értem oda, megint csak nem a jó képeknek kedvez. De ma végre úgy sikerült mennem, hogy ragyogó napsütéses idő volt. 10 fok volt, a csúcson akár 12 is, úgyhogy ennek megfelelően legalább ötvenen álltak sorba a fagyisnál. Nagy volt a kísértés számomra is, de nem akartam kockáztatni egy esetleges torokgyuszit így utazás előtt, úgyhogy inkább csak egy ciabattát ettem.

Mit érdemes tudni róla?

Történelem

A kardok kb. 10 méter magasak, és a hafrsfjordi csatának állítanak emléket. Ezen a helyen három aspiráns küzdött meg a norvég királyi címért, és végül az a Széphajú Harald győzött, akit a múltkor megemlítettem az Utstein kolostorral kapcsolatban. Ha esetleg nézed a Vikingek című History gyártású sorozatot, Széphajú Harald az a gyökér, aki mindig király akart lenni, hogy a lány szerelmét elnyerje, ami persze nem történt meg, és ebből bonyodalmak adódtak, stb. Nem részletezném. Szóval Széphajú Harald a sorozatban lehet, hogy nem szimpatikus, de a valóságban ő egyesítette a törzseket, ezáltal hozva létre a Norvég királyságot. Uralma alatt központostó törekvései annyira "népszerűek" voltak, hogy a vikingek őrült módra özönlöttek kifelé az országból. Ez idő tájt alakult az izlandi kolónia, hogy csak egyet említsek. Őt jelképezi a legnagyobb kard, a másik kettő pedig a két vetélytársát.

Érdekességként jegyzem meg, hogy az emlékművet 1983-ban adták át, tehát nem olyan nagyon régi, és egy bank adta rá a pénzt. Azt hiszem, ez minden idők legsikeresebben elsült marketing akciója. Bár gondolom, nem sokan tudják ezt a tényt, viszont a helyszínen van egy kis emléktábla, amely tudatja.

Helyszín és megközelítés

Az emlékműhöz legközelebb eső buszmegállót tréfás, norvég módra nem használják. Azt hiszem, talán csak a reptér busz áll meg itt, de arra ugyebár nem lehet fel-leszállni akárhol (odafele csak fel, visszafele csak le, és ráadásul még fizetős is, a bérleten felül). Én nem vezetek, és szeretek tömegközlekedni, meg nagyokat sétálni, úgyhogy ez a tény engem annyira nem zavar. Térképre meg mindenképp szükség van, bár ez a hatalmas monumentum elég jól látható messziről is, még a házak közt is. Busszal tehát a centrumból 4, 6, 7 busszal Madlamark kirke megállóig, vagy a 16-ossal Amfi Madláig kell menni, mindkettőtől párszáz méter séta. Vagy Madlakrossen-nél is le lehet szállni, ahova nagyon sok busz megy mindenhonnan, onnan viszont hosszabb gyalogtúra.

Maga a hely semmi extrát nem tartogat, leszámítva a tényleg hatalmas kardokat. Egy nagyon békés, szép fjord partszakasz ez itt a Hafrsfjordban. Természetesen, mint itt mindenhol, itt is lehet piknikezni, vannak piknik asztalok, és van egy grillező is, lehet sütögetni. Aki autóval jön, azt egy nem túl tágas parkoló várja, de legalább ingyenes. A parkoló végében van egy fagyizó, Is Paradis, ahol főként fagyit, és néhány fajta snack-et lehet kapni (pl. chips, vagy a fent említett ciabatta). Az árak ma: 2 gombóc fagyi 45 kr, ciabatta 75 kr, kis doboz pringles 22 kr, ezeket jegyeztem meg. A nyitvatartás külön érdekes, mert erőteljesen az időjárástól függ.

Nagy örömmel akartam megosztani, hogy itt van vécé. Norvégiában számomra kicsit lazán kezelik ezt a vécé helyzetet. A legtöbb hely túlságosan ritkán lakott ahhoz, hogy nyilvános vécék legyenek, de túlságosan sűrűn lakott ahhoz, hogy csak úgy le tudj gugolni egy bokorban. Nem tudom, hogy miért nem jut eszükbe, hogy ahova sok ember megy, azok pisilnek is. Lehet, hogy ők kiizzadják, nem tudom. Mindenesetre ma az a kellemetlen meglepetés ért, hogy az egyébként nyitott és ingyenes mellékhelység zárva volt. Noha, mint említettem, telis-tele volt a part emberrel. Valószínűleg a norvégok sem szeretnek már vécét takarítani, ilyen az élet. De hogy ne aggódj értem, elmondom, hogy szerencsém volt. A büféből a srác pont jött valami takarítós vödröket kiüríteni, és kinyittattam vele a női mosdót. Nem kellett megszégyenülnöm.

Ha itt laksz, bármikor el tudsz ide ugrani. Ha csak nyaralni jössz Stavangerbe, akkor én a helyedben összekötném valami másik, közeli hely, mondjuk az Ullandhaugtarnet meglátogatásával. Egy ilyen ikonikus hely kihagyhatatlan, ha már erre jársz, de lássuk be, 10 percnél tovább önmagában nem szórakoztat.